Mire kell odafigyelni kivitelezés közben azért, hogy a kőfurnér tökéletesen bírja a hőtágulást?

A kőfurnér egyik legnagyobb előnye, hogy ultravékony és rugalmas, ugyanakkor valódi kőréteget tartalmaz. A kőfurnérral fedett felületek a természet szépségét és erejét hosszú évtizedekre kapják meg, amennyiben körültekintően járunk el a felhelyezésükkor. A kültéren való alkalmazás esetén mindenképpen vegyük figyelembe, hogy a hőmérsékleti változásokra is reagál. A hőtágulás önmagában nem probléma, a kérdés mindig az, hogy a kivitelezés során megfelelően számoltunk-e ezzel, és megfelelő technikával helyeztük-e fel annak érdekében, hogy a burkolat mozgásai ne okozzanak hibát, repedést vagy leválást.

A legfontosabb a megfelelő ragasztástechnika. A teljes felületű ragasztás elsőre biztosabbnak tűnhet, de éppen ez zárja el a kőfurnér mögötti réteget mindenfajta mozgástól. Ha a hő hatására a burkolat tágulna, de nincs rá lehetősége, akkor feszültség halmozódik fel, ami előbb-utóbb hullámosodáshoz vagy felváláshoz vezethet. Ezt elkerülendő a csíkos ragasztási technikát alkalmazzuk, amelyben a ragasztó párhuzamos sávokban kerül felhordásra, és közöttük hely marad a mozgásra. Így a lap szabadon tud tágulni és visszahúzódni anélkül, hogy a teljes felületen rögzítve lenne, miközben a tapadása stabil marad.

A ragasztó típusa sem mindegy. A hőtágulás kezelésére alkalmas termék nem lehet túl merev, de nem is lehet túl lágy. Legjobb választás a kifejezetten szerkezeti célra fejlesztett, magas különleges modulusú MS polimer ragasztó, ami rugalmasan követik a mozgást, de nem engedik, hogy a burkolat elváljon az aljzattól.

Hasonlóan fontos technikai részlet a dilatációs hézagok kialakítása. Kültéren, nagy felületeknél különösen lényeges, hogy a burkolat ne alkosson egyetlen összefüggő táblát, mert így nincs helye a természetes mozgásnak. Ha a hőtágulásból eredő mozgás nem tud hol levezetődni, a burkolat egy idő után nem bírja tovább a feszülést, és megrepedhet. A fuga nem csak esztétikai kérdés, hanem mozgáskompenzációs elem is. Legalább 3–5 milliméteres, rugalmas tömítőanyaggal kitöltött hézagokat kell kialakítani, különösen sarkoknál, anyagváltásoknál, vagy hosszabb egybefüggő falszakaszokon.

Végül az is fontos, hogy a burkolat mögötti alapfelület stabil és teherbíró legyen. Ha például egy  kivitelezési hiba miatt gyenge porló, vagy feleslegesen  és rosszul alapozott hőszigetelés kérésre kerül a burkolat, ott a mozgás nemcsak a kőfurnérban, hanem az egész rendszerben feszültséget okoz. Éppen ezért alapvető szabály, hogy csak stabil, strapabíró felületre lehet ragasztani. A jó szakember nem mutogathat az előtte dolgozókra, a kőművesre, villanyszerelőre, bádogosrs, hogy azok miatt nem tudja jól megcsinálni a feladatát, vagy a burkolat azért jött le, ázott be, mert nem volt jó ez-meg az.  A jó szakember felismeri a hibát és megoldja azt.

A hőtágulás is ilyen nem elkerülendő, hanem kezelendő tényező. A kőfurnér rendszer akkor működik jól, ha ezeket a diletációs mozgásokat már a kivitelezés során figyelembe vesszük, és tudatosan beépítjük a kivitelezési tervbe. Ha ez precizen megtörténik, akkor a burkolat hosszú évtizedeken át bírja majd a napi hőingadozást – akár kültéren, akár beltérben, akár teljes homlokzaton.

Ha tényleg tökéletes kivitelezést szeretne, keresse bizalommal szakembereinket!